Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Tolna képes leírás - Tolna megye.tlap.hu
részletek »

Tolna - Tolna megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tolna-megye.tlap.hu » Tolna
Keresés
Találatok száma - 4 db
Tolna - Vendégváró

Tolna - Vendégváró

A város a 6-os főútról több bejárón is elérhető. Faddtól csak 5 kilométerre fekszik, így a Duna túloldaláról az ottani komppal érdemes érkezni. Vonattal a Bátaszék - Sárbogárd mellékvonalom érhetjük el. Valaha fontos kikötő volt, s bár a szabályozások után messze került a folyamtól, de a hajózás hagyománya és a hajósok tekintélye még évtizedekkel később is meghatározó volt. Átkelőhely lévén, és főként a beszedett vám révén a középkortól jelentős településként tartották számon Tolnát, a vármegyeszervezet kialakításakor is minden bizonnyal fekvése miatt választotta ispáni vár székhelyéül első királyunk. A megye neve a mai napig őrzi ennek emlékét, noha székhelye már több mint kétszáz éve Szekszárdon van.

Tolna - Wikipédia

Tolna - Wikipédia

Tolna (németül Tolnau) város Tolna megyében, a Szekszárdi kistérségben. Szekszárdtól 10 kilométerre északkeletre található. A terület már a római korban is lakott volt. A honfoglalás után a fejedelmek fiainak és unokáinak szálláshelye volt a területen, I. Istváné is; később is a trónörökösök birtoka volt, egészen a 12. századig. A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik először. Neve valószínűleg a telona, azaz vámok szóból ered. A vár - valószínűleg földvár - Szent István uralkodása alatt épült. A települést a 15. század végéig Tolnavár néven említik. A tatárjárás után a Kőszegiek birtoka volt, tőlük foglalta vissza Károly Róbert. 1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu. A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Valószínűleg a pálos szerzetesrend is megtelepedett a városban, színvonalas iskolája is lehetett a városnak, de erről kevés az adat. A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól. Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott a városban, a török elleni hadjáratra készülve.

Tolna hivatalos weblapja

Tolna hivatalos weblapja

Tolna 12 ezer főt meghaladó, a településről elnevezett megye keleti részén fekvő város, a 6-os számú főút és a Budapest-Bátaszék vasútvonal mentén, mindössze 15 km távolságra fekszik Szekszárdtól. A három táj - Mezőföld, Sárköz, és a Tolnai-dombság - találkozásánál fekvő település 6 km-re fekszik az élő Dunától, közvetlen környezetében található a világhírű Gemenci erdő, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park. Tolna 1966-ban egyesült a szomszédos Mözs községgel. A Duna jobb partján haladó nagy fontosságú, évezredes út mentén alakult ki a mai város elődje. A rómaiak Alta-Ripa néven erődítményt emeltek határuk és az itt működő rév- és vámhely védelmére, az akkor még az élő Duna partján fekvő területen. Tolna nevével először az 1055-ös tihanyi alapítólevélben találkozunk Thelena alakban. Mivel a középkorban is fontos átkelő- és vámszedőhely volt, jelentős helységgé növekedett. Többször tartottak itt országgyűlést, a 15. század második felében mezővárosi rangot kapott. Fejlődése a török időkben tört meg, lakosainak száma jelentősen lecsökkent. Az 1720-as években megindult a német telepesek beáramlása, akik újra felvirágoztatták a várost.

Utatás Tolnára

Utatás Tolnára

A terület már a római korban is lakott volt. A honfoglalás után a fejedelmek fiainak és unokáinak szálláshelye volt a területen, I. Istváné is; később is a trónörökösök birtoka volt, egészen a 12. századig. A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik először. Neve valószínűleg a telona, azaz vámok szóból ered. A vár - valószínűleg földvár - Szent István uralkodása alatt épült. A települést a 15. század végéig Tolnavár néven említik. A tatárjárás után a Kőszegiek birtoka volt, tőlük foglalta vissza Károly Róbert. 1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu. A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Valószínűleg a pálos szerzetesrend is megtelepedett a városban, színvonalas iskolája is lehetett a városnak, de erről kevés az adat. A század közepén a város ímerhasználati jogot kapott V. Lászlótól. Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott a városban, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyűlésre került sor a városban.

Tuti menü