Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A megye bemutatása képes leírás - Tolna megye.tlap.hu
részletek »

A megye bemutatása - Tolna megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tolna-megye.tlap.hu » A megye bemutatása
Keresés
Találatok száma - 4 db
Tolna megye - Csatolna

Tolna megye - Csatolna

Tolna megye a Dunántúl déli részén, a Duna mentén található. Egyike Magyarország legkisebb megyéinek: területe mindössze 1336 km2. Természeti szépségekben gazdag és változatos arculatú tájakból áll. Kedvező fekvése, a mai turizmus legnagyobb hiánycikkét a csendet, nyugalmat, kikapcsolódási lehetőséget kínáló tájai, települései méltán ragadják ki az ismeretlenségből és teszik egyre vonzóbbá határainkon innen és túl egyaránt. Az ősidőktől fogva lakott vidéken valamennyi történelmi kor itt hagyta emlékét: a keltakori (regölyi aranykincs), a római (Concordia-szobor, szekszárdi szarkofág), avar és honfoglalás kori leletek sokaságát őrzi a megyei, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, és értékes emlékek maradtak fenn a honfoglalás utáni időkből is. vármegyeház Az I. Béla király által alapított szekszárdi bencés apátságnak már csak - hangulatos romkertben bemutatott - romjait láthatjuk a Pollack Mihály által tervezett régi vármegyeház udvarán (ez az épület klasszicista építészetünk egyik kiemelkedő alkotása).A helyreállított simontornyai, dunaföldvári és a kora reneszánsz ozorai vár is méltán tarthat számot az idelátogatók érdeklődésére...

Tolna megye - Wikipédia

Tolna megye - Wikipédia

Tolna megye a Dunántúl délkeleti részén fekszik. Északról Fejér megye, keletről a Duna, délről Baranya megye, nyugatról Somogy megye határolja. Megyeszékhely: Szekszárd. Tolna megyében több dombvidék is található. A megye legmagasabb pontja a Dobogó (593 m.) Éghajlata átmenet az Alföld és a Dunántúl jellemző klímája között. Tolna megye ásványkincsekben szegény. A megye nagyobb folyóvizei a Duna, a Kapos és a Sió. A gemenci-erdő gímszarvasai és a gyulaji rezervátum dámvadállománya világhírűek. Történelem: A Szent István kori államszervezetnek megfelelően Tolna vármegye is várközpontú ispánságból alakult ki. Az egykor virágzó megye a török hódoltságot követően szinte elnéptelenedett. A megye mai címerét I. Lipót királytól kapta 1699-ben. 1779-ig Simontornya volt a megyeszékhely, ettől kezdve Szekszárd, amely azonban csak 1905-ben szerzett városi rangot. A megye mai határai az 1950-es megyeátszervezéskor jöttek létre.

Tolna megye - Wikitravel

Tolna megye - Wikitravel

Tolna megye Dél-Dunántúl egyik megyéje. Északról Fejér, nyugatról Somogy, délről Baranya, keletről a Duna és a túlparton fekvő Bács-Kiskun megye határolja. Szekszárd az ország legkisebb megyeszékhelye, a megye lakosságának csak mintegy a hetede él itt. Nagyvárosok nincsenek, a megyének mindössze kilenc városa van, amelyekben a népességnek körülbelül a fele él. A megye alapvetően falusi jellegű, jellemzőek az aprófalvak.

Tolna megye bemutatása

Tolna megye bemutatása

A dombos déli megye, Tolna a természetbarátok és a vadászok körében igen népszerű: itt található a világhírű a Gemenci-erdő, ahol gyakran találkozhatunk nagyvadakkal is. Egyre több népi iparművész - fazekas, fafaragó, vagy kékfestő - alkot a vidéken, de sok érdeklődőt vonz a Szekszárdi Szüreti Fesztivál is. A gazdag illatú, harmonikus, testes szekszárdi kékfrankos és merlot története nagyon messzire nyúlik: a hagyomány szerint Schubert Pisztráng-ötösének születésében is nagy szerepe volt a szekszárdi vörösbor inspiráló hatásának. Ozorai Pipo vára a hasonló nevű település büszkesége. A szabályos négyzet alaprajzú, gótikus várban rendezték be a közeli Rácegrespusztán született és nevelkedett író-költő, Illyés Gyula emlékmúzeumát. Szekszárdon a Babits Mihály Emlékmúzeumban a költő családi dokumentumai mellett Farkas Pál, Rippl-Rónai József, Glatz Oszkár és Beck Ö. Fülöp Babitsot ábrázoló alkotásai is láthatók. A terület már a népvándorlás korában is lakott volt, Szekszárd mellett kerámiakészítő avarok temetkezési helyét tárták fel a régészekde a területen előkerült a kelták és a rómaiak számos emléke is.

Tuti menü