Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Bonyhád képes leírás - Tolna megye.tlap.hu
részletek »

Bonyhád - Tolna megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tolna-megye.tlap.hu » Bonyhád
Keresés
Találatok száma - 4 db
Bonyhád hivatalos weblapja

Bonyhád hivatalos weblapja

A Tolnai Dombvidékhez tartozó Völgységben feltárt régészeti leletek ("bonyhádi balta", kelta agyagedények, bronzkori fegyverek, római pénzek, avar sírok) bizonyítják, hogy e térség évezredeken át vonzotta a különböző ókori népeket. A letelepedés folyamatossága a magyar államalapítás óta töretlen. A Bonya ("Bucna") nemzetség nevét őrző település és közvetlen környékének jelentősége a középkorban már számottevő (XIV. század Szent Iván apátsági monostor az Óhegyen XV. század "Zerdahel" és "Saplek" mezőváros). Átmeneti megtorpanást - az elnéptelenedéssel fenyegető - másfél évszázados török uralom (1543-1687) jelentett. Bonyhád fejlődése a XVIII. században lendült fel. A gyér magyar és rác (szerb) családok mellé több hullámban érkeztek a németországi (főleg Fulda környéki) később egységesen "sváb"-nak nevezett rajok, majd a Magyarországból és Galíciából beszivárgó zsidók. Az új földesurak közül a Peczel család szívesen befogadta az új munkaerőt, s egyben példát mutatott az árutermelő gazdálkodás fellendítésére. Két-három emberöltő során szinte csoda történt: Bonyhád lélekszáma 3000 fölé emelkedett, a falu 1782-ben mezővárosi rangot kapott...

Bonyhádi Római Katolikus Plébánia

Bonyhádi Római Katolikus Plébánia

Bonyhád egyike a Bonyha személynevét viselő településeknek, az erdélyi Gyula fia, Szent István unokaöccse, akit az államszervező király az ország belsejébe telepített. A település első írott említése 1309-ből való, falu az egész középkorban és a török hódoltság idején is, hogy temploma volt, arra a török defterekből következtethetünk, amelyek papjáról megemlékeznek. A török kiűzése után először az 1687-ben a Császári Udvari Kamara összeírásában a Nádasdi Kerület egyik lakatlan települése.1702-től már lakott. 1715-ben 16 jobbágya van, 7 magyar és 9 délszláv nevű. 1717-től 1720-ig ismét puszta hely, aztán református magyarokat hívott ide Kun Ferenc földesúr...

Dynamic zenekar

Dynamic zenekar

A zenekar 1999 májusában négy taggal indult a 'hakni rögös útján': Binder János - Janika(billenytűs hangszerek), Keidl Péter - Peti (trombita), Mischl René János - Rönci (harmónika) és Nász Krisztián - Tatesz (gitár) személyében. Kis idő múlva, augusztusban további két fővel Kedves Lászlóval - Lacikával (basszusgitár) és Kővári Zoltánnal - Kövivel (ütős hangszerek) bővült. A kezdeti nehézségek, felszerelésbeli hiányosságok ellenére, akaratunktól vezérelve kezdtük meg szóló karrierünk egységgé formálását, Köhler János önzetlen segítségével. Novemberben került sor első fellépésünkre a PSEG szalagavató bálján, ezt követte a KERI szalagtűzője, szilveszter a Koller Panzióban... Miközben fellépéseink száma gyarapodott, repertoárunkat színesítettük, bővítettük, felszerelésünket folyamatosan javítottuk. 2002 őszén Kövi úgy döntött, hogy kilép a csapatból. A zenekar sorsát szem előtt tartva kerestük meg a 'bonyhádvarasdi muzsikusok' motorját Effinger Krisztiánt - Effit. Miután ő már kellőképpen beépült a csapatba, jött a második kör, Renétől kellett elköszönnünk, helyére Sövényi Norbert - Csiga érkezett.

Max Nordau

Max Nordau

Bonyhád: A Tolnai Dombvidékhez tartozó Völgységben feltárt régészeti leletek ('bonyhádi balta', kelta agyagedények, bronzkori fegyverek, római pénzek, avar sírok) bizonyítják, hogy e térség évezredeken át vonzotta a különböző ókori népeket. A letelepedés folyamatossága a magyar államalapítás óta töretlen. A Bonya ('Bucna') nemzetség nevét őrző település és közvetlen környékének jelentősége a középkorban már számottevő (XIV. század Szent Iván apátsági monostor az Óhegyen XV. század 'Zerdahel' és 'Saplek' mezőváros). Átmeneti megtorpanást - az elnéptelenedéssel fenyegető - másfél évszázados török uralom (1543-1687) jelentett. Bonyhád fejlődése a XVIII. században lendült fel. A gyér magyar és rác (szerb) családok mellé több hullámban érkeztek a németországi (főleg Fulda környéki) később egységesen 'sváb'-nak nevezett rajok, majd a Magyarországból és Galíciából beszivárgó zsidók. Az új földesurak közül a Peczel család szívesen befogadta az új munkaerőt, s egyben példát mutatott az árutermelő gazdálkodás fellendítésére...

Tuti menü