Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Dunaföldvár képes leírás - Tolna megye.tlap.hu
részletek »

Dunaföldvár - Tolna megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tolna-megye.tlap.hu » Dunaföldvár
Keresés
Találatok száma - 4 db
Dunaföldvár - Utazom

Dunaföldvár - Utazom

Dunaföldvár műemlékekben gazdag város, amely régies hangulatát máig őrzi. A vidékére jellemző kézműves hagyományokat több, ma is működő műhelyben ismerheti meg az érdeklődő. A település melletti Halastó a madarászok és természetbúvárok kedvelt helye. A Dunaföldvárt kettészelő - a mai közúti hídnál lévő - mély bevágástól délre találhatók az Alsó-Öreghegy dombjai. A leszakadt domboldalban a XVIII. század végén készült Kálvária keresztjei alatt már messziről láthatók az omladéktól vörös őskori rétegek. A régészeti feltárások felszínre hozták a 4000 éves nagyrévi kultúra leleteit, amelyek a szekszárdi múzeum kiállításán láthatók. A mai Kálvária-domb földvár volt a bronzkorban. Az előkerült, 'LEG II AD' bélyegű téglák tanúsága szerint a rómaiak őrtornyot emeltek itt. A hely a pécsi püspökség 1009-es alapító oklevelében a szláv 'Zemogny', azaz 'földvár' néven szerepel...

Dunaföldvár bemutatása

Dunaföldvár bemutatása

Dunaföldvár a Dunántúl keleti kapuja. Itt, az ország szívében találkozik a négy égtáj fontos főutakkal, az ország közepén hídon eddig csak itt lehetett átkelni Magyarország keleti feléből a nyugatiba és viszont. Aki nyugat felől érkezik, az előtt itt nyílik ki igazán a sík Alföld többi tája. Aki kelet felől lép a hídra s kel át a Dunán, az a világhíres vaskos löszfallal találkozik, s vár rá a dimbes-dombos Dunántúl. Dunaföldvár évezredek óta lakott hely, a település ezeréves apátsági birtokrész, majd mezőváros, 1989 óta pedig városi ranggal rendelkezik. A világ legnemzetközibb folyója hosszú évtizedek óta itt folyik el a város pereménél. Ez a Duna-part volt 400 évig a Római Birodalom, később rövid ideig a Frank Birodalom határa. Kitűnő talajai nyomán a falu, majd a mezőváros főként mezőgazdaságból élt. A XIX. századra gazdag kézművesipar jött létre, ideért a vasút. A XX. századra a kereskedelem jelentősége nőtt meg, megépült a Duna-híd. A központi, hadak útja menti fekvés fontos csomópontokat jelentett a település történetében. A XVI. században itt vonult el többször a török had, 1705-ben pedig igen jelentős hídfőcsata dúlt a stratégiai térségért.

Dunaföldvár hivatalos weblapja

Dunaföldvár hivatalos weblapja

Dunaföldvár Budapesttől 90 km-re délre, a Duna jobb partján fekszik, szinte az ország közepén. A 6-os, a 61-es és 52-es számú főutak találkozása, a Dunán átívelő híd az ország egyik fontos csomópontjává avatta a kisvárost. A Dunaújváros, Paks, Kecskemét vonzáskörzetében fekvő település lakói ma is főként a mezőgazdaságból, illetve a kereskedelemből élnek. A honfoglalás kori "falucska" szerencsés fekvése és a nagy vonzáskörzete révén indult fejlődésnek. A XII. században itt hozott létre Bencés apátságot II. (Vak) Béla, s ez nagymértékben fejlesztette az ipari, de főképp a mezőgazdaságban tevékenykedők szakmai kultúráját. Fénykorát a XIV.-XV. században élte a település, hiszen itt vezettek át a nemzetközileg is jelentős kereskedelmi főútvonalak, s a révátkelőhely szerepe is meghatározó volt a város fejlődésében. A történelem során több esetben volt virágzó mezőváros, s a település igen sok törökkori emléket is őriz. A város hídja 1928 és 1930 között épült. Létesítése jelentős fejlődést hozott, mivel a Dunántúlt köti össze az Alfölddel. Ezért szokták Dunaföldvárt a "Puszta kapujának" nevezni.

Városi Művelődési Központ, Dunaföldvár

Városi Művelődési Központ, Dunaföldvár

Dunaföldvári Városi Művelődési Központ, oldala. A honlapon a Dunaföldvári várat, nyárt, csoportokat és fotókat mutatják részletesen be. A honlapon megtekinthető a művelődési központ videóbemutatkozása.

Tuti menü