Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Főbb nevezetességek, múzeumok képes leírás - Tolna megye.tlap.hu
részletek »

Főbb nevezetességek, múzeumok - Tolna megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tolna-megye.tlap.hu » Főbb nevezetességek, múzeumok
Keresés
Találatok száma - 4 db
Czencz János Festőművész Emlékmúzeum, Báta

Czencz János Festőművész Emlékmúzeum, Báta

Huszákné Czencz Marietta vagyok, Czencz János európai hírű festőművész egyetlen leánya, hagyatékának gondozója. Sok éve azon munkálkodunk férjemmel együtt, hogy Édesapám hagyatékát Emlékmúzeum formájában a nagyközönség számára bemutassuk. Nemcsak a mi érdekünk, hanem nemzeti érdek is, hogy a meglévő értékeket a ma és az utókor számára megőrizzük és közkinccsé tegyük. Az Emlékmúzeum megnyitására 2002. július 19-én - sokévnyi fáradozás után - végre sor kerülhetett. A köszöntőt Vöő József, Báta polgármestere, az avatóbeszédet Fertőszögi Béláné, a BÁV Rt. Aukciós Iroda vezetője mondta. A népművészet, a hagyományőrzés fontosságára a Decsi Faluház igazgatója, Bognár Cecil hívta fel a figyelmet. A frissen nyílt múzeum kiállításán Czencz János festőművész munkáin túl az én munkám, a tojásfestés is bemutatásra kerül. E célra az Emlékmúzeum mellett egy sárközi parasztszobát is berendeztünk: itt tekinthetők meg az általam festett hímes tojások, s megfigyelhető maga a tojásfestés művelete is.

Fekete István Múzeum, Dombóvár

Fekete István Múzeum, Dombóvár

A dombóvári Fekete István Múzeumot 1995. június 24-én alapította és nyitotta meg a nagyközönség számára Földi Bodó Imre agrármérnök, helytörténész. A múzeum a város egyetlen közgyűjteménye, melyet eddig mintegy 10.000 fő látogatott meg. A tulajdonos és fenntartó 18 évig levelezett az író özvegyével, Piller Edithtel, aki számos relikviát, dokumentumot, könyvet, fényképet stb. adott át a lelkes gyűjtőnek. A múzeum két teremből ál. Az idei évben újabb teremmel bővítették a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István a hagyaték nagyobbik részét szétosztotta Gölle, Ajka és Dombóvár múzeumai között. Az író özvegyének halála után Dombóvárra került számos vadászati trófea, madár, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, sok-sok kézirat-kötete, használati tárgyai, fényképei stb. Dombóvári és városkörnyéki festőművészek és grafikusok tettek felajánlásokat, melyek szintén gazdagították a gyűjteményt az elmúlt évek során.

Tolna megye műemlékei

Tolna megye műemlékei

Tolna megye műemlékei a CsaTolna Egyesület honlaján. Az oldal a középkori műemlékeket, a templomokat, a kastélyokat, a népi emlékeket, Szekszárdot és légi felvételeket mutatja be. Tolnát régebben nem sorolták a római emlékekben dúskáló megyék közé. Ez a megítélés azonban remélhetőleg hamarosan meg fog változni. Az alsóhetényi, majd a közelmúlt bölcskei és kömlődi ásatásai már jelentősen felértékelték Tolnát. Iova megtalálásával pedig megyénk egy csapásra a legígéretesebb területek közé lépett elő. Megyénk középkori emlékanyaga is szegényesnek tűnik. Pedig a mainál nagyobb területű Tolna megye a középkorban az ország gazdagabb megyéi közé tartozott. A XV. század végén az adóelszámolások nagyságát tekintve negyedik, és 20 fő/km2-nél is nagyobb népsűrűségével a harmadik volt a megyék rangsorában. A megye fejlettségéhez talán az is hozzájárult, hogy magas volt az egyházi birtokok aránya, (Engel Pál szerint mintegy 40%) és nem volt olyan család, akinek nyomasztó biroktúlsúlya bénítóan hatott volna a megye fejlődésére.XV. század végére sok mezővárosa is lett a megyének, különösen a fejlettebb, Duna-menti területeken. A török hódoltság második felében azonban a középkori gazdagságnak csaknem minden látható jele elenyészik. A XVII: század legvégén Tolna Baranyával és Somoggyal szemben is határpert vesztett, így területe is sokat csonkult...

Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd

Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd

A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. török sáncon egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a 'lengyeli kultúra' elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt...

Tuti menü