Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Hivatalok, intézmények képes leírás - Tolna megye.tlap.hu
részletek »

Hivatalok, intézmények - Tolna megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tolna-megye.tlap.hu » Hivatalok, intézmények
Keresés
Találatok száma - 8 db
Tolna Megyei Agrárkamara

Tolna Megyei Agrárkamara

Az agrárkamara bemutatása: Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése érdekében a magyar országgyűlés az 1994. évi XVI. törvénnyel létrehozta a gazdasági kamarákat. E törvény értelmében alakult meg a Magyar Agrárkamara 1994. december 20-án közfeladatokat ellátó, jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű köztestületként. Az Országgyűlés a gazdasági kamarákról 1999. december 21-én CXXI sz. alatt új törvényt alkotott. Ennek megfelelően az agrárkamarák újjáalakultak 2000-ben. Tagsága: A Magyar Agrárkamara tagjai a fővárosi és a területi agrárkamarák. A 20 területi agrárkamara ugyancsak köztestület, amelynek önkéntes alapon tagjai a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet is. Az agrárkamaráknak jelenleg 11 000 önkéntes tagja van, ezek egyharmada őstermelő, egyharmada egyéni vállalkozó és egyharmada jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A tagok a mezőgazdasági összes termékkibocsátás 60%-át képviselik.

Tolna Megyei Europe Direct

Tolna Megyei Europe Direct

A Tolna Megyei Europe Direct céljai: Folyamatos, tárgyilagosságra törekvo, minoségi információszolgáltatást biztosítani Tolna megye lakosságának az Európai Unió intézményrendszerével, tevékenységével, célkituzéseivel, a tagság lehetoségeivel kapcsolatosan. A gazdasági szereplok érdeklodését felkelteni az uniós támogatási programok, befektetési lehetoségek iránt. Ösztönözni a térségben az európai uniós projektekbe történo bekapcsolódást, erosíteni a pályázási kedvet. Pályázatok elkészítésénél segítséget nyújtani, a pályázni kívánó szervezeteknek, vállalkozóknak, magánszemélyeknek. EU-s pályázatok beadásához partnereket keresni, illetve az állandó adatbázis segítségével a partnereket kiajánlani. EU-s események szervezoit tanácsadással segíteni. Diákok és iskolák részére versenyeket, vetélkedoket EU-tanórákat szervezni, oket az EU-s továbbtanulási lehetoségekrol tájékoztatni. Szakmai programokat, rendezvényeket szervezni. Segíteni a megye lakosságát abban, hogy átlássa az ügyintézés módját az Európai Unió intézményeiben helyi médiával és egyéb helyi szervezetekkel kapcsolatot kialakítani, fenntartani.

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarországnak történelme során számos környezeti és emberi eredetű katasztrófával kellett megküzdenie, s ezek jelentős veszteségeket, károkat okoztak. Az azonban tény, hogy - legyen az árvíz vagy háború - a veszteségek csökkenthetőek voltak a jól felkészült szervezetek tevékenységével. A Magyar Köztársaságban a katasztrófavédelmi szervezet olyan intézmény, amely a tűz- és baleseteknél, katasztrófahelyzetekben és más, korunkat jellemző veszélyhelyzetekben az állampolgárok és javaik védelme érdekében fellép, tűzoltóság és a polgári védelem több évtizedes tapasztalatainak hasznosításával és a társadalom legszélesebb körének bevonásával.

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) köztestületként működő gazdasági érdekképviselet, amelynek fő feladata a gazdaság általános érdekeinek érvényesítése, a gazdaságfejlesztésben és gazdaságszervezésben való szerepvállalás. Ezzel párhuzamosan véleményezi a gazdasági tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit. Az MKIK kidolgozza továbbá a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó etikai szabályzatot. Ugyancsak feladata a magyar gazdasági kamarai érdekképviseleti rendszer koordinációja, az egyes országok nemzeti kamaráival való kapcsolattartás, valamint a nemzetközi kamarai szervezetekben való részvétel, továbbá a választottbíráskodás nemzetközi ügyekben és a nemzetközi reklamációs ügyintézés.

Tolna Megyei Mérnöki Kamara

Tolna Megyei Mérnöki Kamara

A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény hatálybalépését követően országosan elsőként alakult meg Szekszárdon a régi vármegyeházán 169 regisztrált taggal, 1996. november 7-én a Tolna Megyei Mérnöki Kamara. Megelőzően már 1991. október 16. óta működött a megyében - az azóta elhunyt Kőrösi Miklós okl. építőmérnök kolléga kezdeményezőkészsége és áldozatos szervező tevékenysége folytán - egyesületi csoport, mint kvázi 'kamara'. Az alakuló taggyűlésen a kamara, mint köztestület elfogadta alapszabályát és megválasztotta tisztségviselőit. A taglétszám folyamatosan növekszik és az új belépéseket, valamint a 'lemorzsolódásokat' is figyelembe véve jelenleg 338 fős. A tagfelvételen, jogosultsági engedélyek rendezésén, névjegyzéki nyilvántartáson túl esetenként szakmai tájékoztatásokra is sor került (adó- és járulékszabályok, tervezői díjszabás, Tolna Megye területfejlesztési koncepciójának és programjának készítése). Tagjaink kiszolgálásában, informálásában minőségi változást hozott az 1999. június 1-én megnyitott - Szekszárd központjában lévő - önálló saját irodánk, mely folyamatos, félnapos ügyfélszolgálatot biztosít.

Tolna Megyei Önkormányzat

Tolna Megyei Önkormányzat

Portré a megyéről: A Dunántúl délkeleti területének 3704 km2-ét kitöltő Tolna megye közel negyedmillió lakosával hazánk legkisebb megyéi közé tartozik. A megye centrális részét a Tolnai-dombság (Völgység, Hegyhát, Szekszárdi-dombság) adja, amely a Dél-Mezőfölddel, Sárközzel, a Kapos-Koppány menti dombvidékkel kiegészülve egy természetes szépségekben gazdag, szemet gyönyörködtető táj képét mutatja. A környezetére igényes ember sok évszázados jelenlétét sugallják a dombtetők erdői, a völgyek gazdag rétjei, a meredek oldalakra felfutó szőlősorok, az enyhébb lejtőkön, domboldalakon, síkokon gazdagon termő szántó. A terület régészeti emlékei az itt élők több ezer éves múltjáról vallanak. A jégkorszak végétől e területen előbb a kelták, majd az őket leigázó rómaiak éltek. A népvándorlás korában a hunok, gótok, gepidák, avarok dúlásait szenvedték el a táj lakói. A honfoglaláskor Árpád népének, a fejedelmi törzsnek szállásterülete lett ez a vidék.

Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Kp-a.

Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Kp-a.

Szolgáltatások: Közművelődési intézmények és szervezetek hálózatának informatikai kiszolgálása: központi statisztikai szolgáltatások, szakmai információbázis működtetése, pályázati lehetőségek nyilvántartása, kiajánlása, megírásában történő közreműködés, utókövetés. Kulturális időszaki kiadványok megjelentetése. Közművelődési (iskolarendszeren kívüli) szakmai képzés és továbbképzés szervezése. Közművelődési intézmények és szervezetek részére jogi, munkaügyi, pénzügyi, üzemeltetési tanácsadás. Közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzések és fejlesztési programok készítése és hasznosítása. Helyi szakmai kísérletek, újítások, fejlesztési tervek minősítése és segítése, szaktanáccsal való ellátása. A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok és szervezetek művelődési céljai megvalósulásának elősegítése. Rendezvénytervek, programtervek koordinálása. A térségi közművelődési és kulturális együttműködés segítése, a térségi-területi kulturális és közművelődési források felhasználásának koordinálása.

Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára

Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára

A Tolna Megyei Levéltár irodái és raktárai - kisebb megszakításoktól eltekintve - Szekszárd megyeszékhellyé válásától, 1780-tól a vármegyeháza épületében nyertek elhelyezést. 1993-tól a legújabbkori iratok átvétele egy új raktárépületben történik. A levéltár dolgozóinak száma 21. A tárolt 11000 ifm-bôl 5000 a főépület raktáraiban található. A levéltárban őrzött 193 Mohács előtti oklevélből a legrégebbi irat 1238-as keltezésű. Tömegesen iratok csak a török kiűzésétől kerültek levéltári őrizetbe. A vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok 1696-1849, valamint 1867-1945 között kevés hiánnyal, a megyefőnöki iratok hiánytalanul megtalálhatók. Jelentős törvényszéki, polgári peres, büntető és úrbéri peres iratanyaggal rendelkezik a levéltár. A kiegyezés utáni főispáni anyag hiányos, az alispáni viszont teljesen hiánytalan. A szekszárdi, tamási és völgységi (bonyhádi) főbírói iratok teljességükben, a többi járás hasonló irategyüttese töredékesen áll a kutatók rendelkezésére. Gazdag a községi, adóhivatali, államépítészeti, tanfelügyelőségi, erdő-felügyelőségi, egyleti-egyesületi, iskolai iratanyag, napjainkból pedig a gazdasági szervek irategyüttesei számot tevőek.

Tuti menü