Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Tolna megye linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Tolna megye képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: tolna-megye.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 152 db
Állás Tolna megyében

Állás Tolna megyében

Állást keres? Aktuális állásajánlatok a Tolna megye régióban. Találjon új munkát még ma! Szabad munkahelyek a Tolna megye régióban a Workania.hu oldalon. Önéletrajz: A helyesen megírt önéletrajz a siker 50%-a. Hozza létre önéletrajzát! Hasonlítsa össze fizetését másokéval az Ön pozíciójában! Diákmunkák: Plusz jövedelemre vágyik? Válasszon az aktuális ajánlatokból!

Állás, munka Tolna megyében

Állás, munka Tolna megyében

Többszáz Tolna megyei állásajánlat és álláskereső. Az oldalon többféle betölthető munkakör közül is választhatunk. Rendszerünkben a hirdetések böngészése és feladása ingyenes. Szolgáltatásainkkal a munkáltatók és az álláskeresők hatékonyabb egymásra találását szeretnénk elősegíteni. Munkáltatók és munkavállalók is ingyen adhatnak fel hirdetéseket. Amiben rendszerünk jelentősen eltér más álláshirdetési oldalaktól, az állásajánlatok frissítési lehetősége. A frissítés funkciót naponta egyszer használhatja, míg az Ön által ajánlott munka az ÁllásVarázs rendszerében van és megfelel a felhasználási feltételekben foglaltaknak. Ekkor állásajánlata dátuma az adott pillanat idejére változik, így az a lista elejére kerül...természetesen a frissítési lehetőség használata is ingyenes. Önt is várja egy állás! Állásvarázs.

Álláshirdetés Tolna megye

Álláshirdetés Tolna megye

Tolna megyei álláshirdetések az ApróhirdetésIngyen oldaláról. Ingyenes hirdetés feladás és böngészés Web 2-es keresővel! Tolna megyén belüli apróhirdetéseket tovább szűrheti településenként, és egyéb szempontok szerint is. Az oldalon a hirdetés feladása mellett lehetőség van a hirdetéseket kiemelni, valamint automatikus hirdetésfrissítést beállítani.

Alsónyék

Alsónyék

A Sárköz Tolna megyében a Szekszárdi Dombságtól a bajai Duna szakaszig terjed: keletről a Duna, északról a Duna egykori nagy árterének Szekszárd felett, nyugat felé húzódó vonala, nyugatról pedig a Sárvíz határolta, ami Bátánál érte el a Dunát. Az első írásos emlék Sárközről egy 1459-ből származó oklevél, melyben Sárkezként említik a tájegységet. Az ártéri és ármentes teraszokból álló területen öt magyar falu: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta jellemzően református lakói alkották eredetileg a sárközinek elnevezett népcsoportot. A tájegységet, melyet egykor elöntöttek a folyók, (Sió, Koppány, Kapos) művelni csak a hozzá csatlakozó árvízmentes szintekkel együtt lehetett, így elsősorban a vízgazdálkodás, halászat jellemző a területre. A török időkben a közigazgatás rendezetlensége miatt megszűnt a vizek gondozása. Az elmocsarasodó táj eleinte védelmet jelentett a mocsárváraknak és a szigeten meghúzódó falvak népének. 1990. óta önálló Önkormányzat működik Alsónyéken 8 fős képviselőtestülettel. 2003. nyarától Bátaszék Város Önkormányzatával kötött körjegyzőségi megállapodás alapján a közigazgatási feladatokat Bátaszék Város Polgármesteri Hivatala látja el.

Aparhant

Aparhant

Aparhant község Tolna megyében, a Bonyhádi kistérségben. A 6-os főúttól 9 km-re, Bonyhád közelében, Szekszárdtól 24 kilométerre található. Szomszédos települések: Izmény, Mucsfa, Nagyvejke, Bonyhádvarasd és Majos. A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével. Apar elődjének, Apornak az első okleveles említése 1314-ből származik, ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától. A név később Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr alakváltozatban is előfordult. Innen származott Garázda Péter, Janus Pannonius költőtársa. A prépostsággal rendelkező település a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a 18. század elején a környékbeli településekhez hasonlóan német betelepülők népesítették be ismét. 1945-ben bukovinai székelyek telepedtek le a faluban.

Hirdetés
Arany János Egységes Iskola, Bonyhád

Arany János Egységes Iskola, Bonyhád

Az Arany János Egységes Iskola 1961-ben épült, 2001-ben vette fel nevét, 2009 szeptemberétől pedig gimnáziumi osztály működése indul el. A 20 tantermes iskola saját tornateremmel és ebédlővel rendelkezik. Az iskola épületének, berendezésének felújítását és korszerűsítését tervszerűen és folyamatosan végezzük. Az elmúlt években felújítottuk a villamos hálózatot, megkezdtük az ablakok cseréjét, az ebédlőt újralapoztuk, a tantermek bútorzatát kicseréltük. A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény székhelyeként működő iskola szerencsés helyzetben van, mert a tanulókat nagy játszótér, 2 bitumenes, 1 salakos és 1 füves pálya várja, ahol focizhatnak, kézilabdázhatnak, kosarazhatnak, röplabdázhatnak és atlétikai edzéseken vehetnek részt. Az iskola önálló könyvtárhelyiséggel, 2 számítástechnika, 2 technika teremmel, orvosi és fogorvosi szobával is rendelkezik. Az első két osztályban iskolaotthonos rendszerben tanulnak a gyermekek. Ennek előnye, hogy két nevelő tanítja a tantárgyakat (magyar-matematika + készségtárgyak) hétköznap nincs házi feladat, nincs túlterhelés, az oktatás hatékony.

Aranykulcs kisvendéglő

Aranykulcs kisvendéglő

1997-ben családi vállalkozás keretén belül nyitottuk meg éttermünket egy borospince átalakításával. Arra törekedtünk a kialakításnál, a bőséges étel és italválasztéknál, hogy kihangsúlyozzuk a táj gasztronómiai jelentőségét, és mindezt népies, hagyományos kereteken belül. A kitartó, pontos munka meghozta gyümölcsét, hisz hamarosan egyre nagyobb népszerűségnek örvendhetett éttermünk. Olyannyira hogy 2000-ben (erre büszkék vagyunk) elnyerte Szekszárd város kiváló vendéglője címet. A folyamatos munka, és fejlesztések (konyhafejlesztés, étel, italválaszték bővítés...) aztán azt eredményezte, hogy 2003-ban -a városban egyedüliként- bekerültünk a HVG A'la cart nevű országos gasztronómiai útikönyvbe, jó eredménnyel. A fejlődésünk nem állt meg, hisz a tavalyi évben egy különtermet alakítottunk ki nemdohányzó vendégeink számára, - plusz 28 fő férőhelyet jelentett- és teraszunkat is bővítettük, így akár 80 fő befogadására is képesek vagyunk. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket a hét minden napján 12 órától 24 óráig!

Atomerőmű Sportegyesület

Atomerőmű Sportegyesület

Az Atomerőmű Sportegyesület 1979-ben alakult az atomerőmű építésére szövetkezett dolgozók sportjának szervezésére. Az első időkben a tömegsport rendezvények, a társvállalatokkal vívott vetélkedések, valamint a természetjárók programjai adták a működés zömét. 1983-ban elkészült az ASE Sporttelep, ami ma is büszkeségre ad okot. A 80-as évek közepén a már kialakult rendszeres házibajnokságok üzemelése alatt olyan igények fogalmazódtak meg, hogy az egyesület próbáljon meg sportszakembereket Paksra hozni, akik a minőségi sporttal is képesek lesznek megismertetni a dolgozókat, illetve családtagjaikat. Ekkor került az Egyesülethez Hajba Antal olimpiai helyezett, világbajnok kenus, aki a jelenleg már szintén világbajnokokat nevelo szakosztály alapjait rakta le. Az első világbajnoki érem Hoffmann Ervin nevéhez fűződik. Később érkezett Tuncsik József, aki megszervezte, bevezette az iskolai judo oktatást, amibol később már a bajnokok nőttek fel. Hangyási László edző segítségével az ASE adta a judo sportág első magyar olimpiai- és világbajnokát Kovács Antal személyében.

Autósmotel Dunaföldvár

Autósmotel Dunaföldvár

Étterem és szállás rendezvényteremmel, a 6-os számú főút mellett. Szállás: Az Önök kényelme érdekében kíváló parkolási lehetőséget biztosítunk személyautóknak és haszonjárművek számára szerelvény méretétől függetlenül. Továbbá az Önök nyugalmáért a motel mellett közvetlenül kialakított parkolót kamerával figyeljük. Felhívjuk továbbá figyelmüket arra, hogy munkavállalói szálláshelyeként is működünk! Étterem: 1997-től vendéglátó-ipari tevékenységünket egyre gyarapítjuk annak érdekében, hogy Önök kedves vendégeink minél magasabb színvonalon élvezhessék vendégszeretetünket. Nyáron szabadtéri terasz és fagylalt várja vendégeinket.

Hirdetés
Báta

Báta

Báta középkori eredetű falu, de már az őskorban, Krisztus születése előtt több évezreddel lakott vidék volt. A falu alsó része felett emelkedő Öreghegy teraszos sáncolása a kutatások szerint a keltáktól származik. Az itt talált cseréptöredékek, szarvasagancsból készült eszközök bizonyítják, hogy hosszú ideig lakott hely volt. Kimagasló jelentőségű itt talált keltakori lelet a szakirodalomban bátai vadkanként nyilvántartott tömör bronz szobrocska. A kelták függetlenségének Kr.e. 11-ben a rómaiak vetett véget. A Duna vonalán haladt a várakat és őrtornyokat összekötő római hadi út, melynek egy mérföldköve Báta határában került elő számos egyéb római korból származó pénzérmével, római kori téglákkal, edénytöredékekkel valamint feltehetően a rómaiak által betelepített szarmaták egyiptomi kultusz szobrocskáival usebtikkel együtt. A honfoglalás után környékünk nagyfejedelmi törzs szállásterülete, később királyi birtok volt. A honfoglaló magyarokat kísérő török nyelvű nomád nép - besenyők - telepedtek meg itt.

Bátaapati

Bátaapati

A település történetéből: "Apathi"-t, ,i középkori "monostori föld"-et 1903 óta nevezik Bátaapátinak. A település a 150 éves török uralom idején elnéptelenedett, 1730-tól a Mercy, majd az Apponyi földesúri család németországi evangélikus jobbágyokat telepített ide. A falu az 1780-as években már ezernél több lakost számlált. Az 1781. évi türelmi rendelet engedélyezte számukra egyházközség szervezését és templom építését. A kőből és téglából készült későbarokk evangélikus templomot 1789-ben szentelték fel. A 28 méter magas, sisakos tornyú, 23x13 méter alapterületű épület 600-700 személy befogadására alkalmas. Két harangja Fischer János pécsi műhelyéből való. A templomot fokozatosan és igényesen felszerelték toronyórával, orgonával; a szószékoltárt Wits István akadémiai festő művével díszítették. A 215 éves műemlék jellegű templom változatlanul őrzi eredeti berendezését, díszes karzatát. A templom karbantartásáról a gyülekezet rendszeresen gondoskodott (felújították 1820-ban, 1897-ben, 1905-ben). Az 1906-ban kitelepített németek és leszármazottaik adományaiból kicserélték a tetőszerkezetet és bevezették a villanyáramot.

Bátaszék

Bátaszék

Tolna megye délkeleti részén a Dunát kísérő ártér és a Mecsekhez kapcsolódó szőlővel beültetett dombvidék vonulata között jelentős közúti és vasúti csomópontban fekszik a 6968 lakosú kisváros. Első írásos említése a településnek 1142-ből a cikádori apátság alapító leveléből való. A ciszterciek II.Géza uralkodása idején települnek a mai Bátaszék területére felépítve itt a magyarországi ciszterci rend első kolostorát. 1441-ben Ulászló király adománylevele már mezővárosként említi Bátaszéket. A ciszterci szerzetes rend tevékenysége és a település közlekedésközponti szerepéből adódó folyamatos fejlődést csak a török pusztítás állítja meg. A hódoltság megszűntével újraéledő mezőváros az új birtokosok által idetelepített nagyszámú német telepes munkája nyomán Tolna megye egyik legjelentősebb településévé válik Bátaszék. A város számos egyházi jellegű műemlékkel rendelkezik, melyek az 56-os számú Szekszárd-Mohács főút mellett helyezkednek el...

Berze-Nagy Ilona Városi Könyvtár

Berze-Nagy Ilona Városi Könyvtár

Dunaföldvár területi sajátosságaiból adódóan regionális szerepet tölt be. A Dunaföldvári Városi Könyvtár állománya a környéken a legnagyobb, ezenfelül számos szolgáltatással áll olvasói rendelkezésére. A könyvtár folyamatosan kiállításokat szervez, több tanfolyam, szakkör is helyet kap az épületben. A könyvtár állománya a költségvetésből évről-évre folyamatosan növekszik, ezen felül pályázatok segítségével igyekszünk a könyvtár állományát bővíteni, technikai feltételeit korszerűsíteni.

Bezerédj István Szakképző Iskola

Bezerédj István Szakképző Iskola

Iskolánk gazdasági szakképzést folytat különböző szakokon és területeken. Ennek a feladatnak már több mint 85 éves múltja van, melynek során az iskola tantestülete a gazdasági élet igényeinek megfelelően képes volt rendszeresen megújulni. Napjainkban közgazdasági és kereskedelmi szakképzéssel is foglalkozunk. 2005-ben sikeresen pályáztunk a Szakiskolai Fejlesztési Program 2-re. Ennek eredményeként kiemelt szerepet kap oktatásunkban a kompetencia alapú modulrendszerű képzés. 2008-ban a Szent László Szakképző Iskola tagintézményévé váltunk. Iskolánk célja általánosan művelt, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, ezért az oktatásban minden területen kiemelkedő szerepet kap: az informatika, a kommunikációs készségek fejlesztése, az idegen nyelv oktatása, a vállalkozásra nevelés, irodatechnikai eszközök alkalmazása, továbbá azok az ismeretek, amelyek nélkül a korszerű gazdasági szakképzés elképzelhetetlen. A 9-12. évfolyamon a kerettantervre épülő helyi tanterv szerint oktatunk a kereskedelem-marketing, valamint a közgazdaság szakmacsoportban. Iskolánknak több mint 10 éve nemzetközi kapcsolatai is vannak...

Bonyhád hivatalos weblapja

Bonyhád hivatalos weblapja

A Tolnai Dombvidékhez tartozó Völgységben feltárt régészeti leletek ("bonyhádi balta", kelta agyagedények, bronzkori fegyverek, római pénzek, avar sírok) bizonyítják, hogy e térség évezredeken át vonzotta a különböző ókori népeket. A letelepedés folyamatossága a magyar államalapítás óta töretlen. A Bonya ("Bucna") nemzetség nevét őrző település és közvetlen környékének jelentősége a középkorban már számottevő (XIV. század Szent Iván apátsági monostor az Óhegyen XV. század "Zerdahel" és "Saplek" mezőváros). Átmeneti megtorpanást - az elnéptelenedéssel fenyegető - másfél évszázados török uralom (1543-1687) jelentett. Bonyhád fejlődése a XVIII. században lendült fel. A gyér magyar és rác (szerb) családok mellé több hullámban érkeztek a németországi (főleg Fulda környéki) később egységesen "sváb"-nak nevezett rajok, majd a Magyarországból és Galíciából beszivárgó zsidók. Az új földesurak közül a Peczel család szívesen befogadta az új munkaerőt, s egyben példát mutatott az árutermelő gazdálkodás fellendítésére. Két-három emberöltő során szinte csoda történt: Bonyhád lélekszáma 3000 fölé emelkedett, a falu 1782-ben mezővárosi rangot kapott...

Bonyhádi Római Katolikus Plébánia

Bonyhádi Római Katolikus Plébánia

Bonyhád egyike a Bonyha személynevét viselő településeknek, az erdélyi Gyula fia, Szent István unokaöccse, akit az államszervező király az ország belsejébe telepített. A település első írott említése 1309-ből való, falu az egész középkorban és a török hódoltság idején is, hogy temploma volt, arra a török defterekből következtethetünk, amelyek papjáról megemlékeznek. A török kiűzése után először az 1687-ben a Császári Udvari Kamara összeírásában a Nádasdi Kerület egyik lakatlan települése.1702-től már lakott. 1715-ben 16 jobbágya van, 7 magyar és 9 délszláv nevű. 1717-től 1720-ig ismét puszta hely, aztán református magyarokat hívott ide Kun Ferenc földesúr...

Bölcső Alapítvány

Bölcső Alapítvány

Az alapítványunk 1995-ben a csecsemőgyilkosságok megelőzésére jött létre, és nevében is jelezve a nem várt újszülötteknek szeretne bölcsőt nyújtani. Az elmúlt 13 év azonban kitágította a célt: a krízisterhesek megsegítése lett a fő feladatunk. krítisterhesek segítése- megoldhatatlan élethelyzetű anyák megsegítése A megoldhatatlan élethelyzet elé állított terhes anyák időben segítséget kaphatnak általunk. Az első terhes 1995 júniusában jelentkezett, azóta 764-en kérték segítségünket. A gondoskodást kérők a 14 és fél éves kamaszlánytól a 48 évesig a legkülönbözőbb korúak: alig több mint felük hajadon, a többiek házasságban, élettársi kapcsolatban, elváltan vagy özvegyen éltek. 2008 áprilisig 500-an szültek a Bölcső alapítvány segítségével. Bár szülés előtt mindannyian úgy érezték, hogy nem bírják, nem tudják, nem akarják vállalni születendő gyermeküket, 20%-uk mégis hazavitte a nem várt újszülöttet. Az ő segítésük is komoly eredménye az alapítványnak. 80%-uk az örökbe adás mellett döntött, így lemondtak gyermekükről, akik az újszülött osztályról közvetlenül örökbefogadó családba kerültek.

Tuti menü