Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Tamási képes leírás - Tolna megye.tlap.hu
részletek »

Tamási - Tolna megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tolna-megye.tlap.hu » Tamási
Keresés
Találatok száma - 5 db
Tamási - Vendégváró

Tamási - Vendégváró

A város idegenforgalmi vonzerejét a termálfürdő jelenti. Környezetében a Pacsmagi-tavak országos jelentőségű természetvédelmi terület, madárvilága különösen gazdag. Kirándulóhely a Miklósvári parkerdő, innen közelíthető meg a gyulaji dámrezervátum. A régi Tamási központjában a Várhegy jelenti a város múltjának igazi bölcsőjét. A Miklósváron feltárt középső bronzkori edények, mértékegységek, római kori bronzszobrok (Magyarországon talán a legszebb Concordia Augusta ábrázolása, ma a Wosinsky múzeumban látható) is utalnak arra, hogy az elmúlt évezredekben kedvelt hely volt ez a terület.

Tamási hivatalos weblapja

Tamási hivatalos weblapja

Tamási Tolna megye észak-nyugati részén, a Koppány folyó menti dombvidéken fekszik. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően könnyen megközelíthető a térségen átvezető 61-es és 65-ös főútvonalakon. A közel 10 ezer lakosú kisváros védőszentjéről, Szent Tamásról kapta nevét. Ősidők óta lakott vidék, minden történelmi kor hagyott itt maga után emléket. Mint sok más valószínűleg 13. századi eredetű várunk, csak 1315-ben tűnik fel az írott forrásokban, amikor várnagyát említik. Ekkor már királyi vár, egyik várnagya, mint láttuk, a közeli Ozora birtokosa volt. Az azonban kevéssé valószínű, hogy az uralkodóhoz kell kötnünk építését - helyzete, formája tipikus 13. századi magánvárra utal. 1339-ben Károly Róbert más birtokokért a század elején még a Dél-Dunántúl nagy részét uraló, de ekkor már visszaszoruló és elszegényedő Héder nembeli Kőszegieknek adta - nem kizárt, hogy ők voltak eredeti épittetői is. Utódaik, a Tamásiak birtokolták egészen kihalásukig, 1444-ig. Ezután több család, így a Lorántffyak, Szekcsőiek, az Ujlakiak, továbbá a szomszédos Ozorán birtokos Héderváriak igyekeztek megszerezni.

Tamási Koncert-Fúvószenekar

Tamási Koncert-Fúvószenekar

A Fúvózenekar történelméből: 1962-ben néhány tamási polgár elhatározta, hogy létrehoz egy akkor még ritkaság számba menő úttörőzenekart. Az ötletet hamarosan tett követte. A Kop-Ka Áfész elődje, a földműves szövetkezet támogatásával sikerült hangszereket vásárolni és Hemerle Jánost megnyerni az együttes vezetésére. A kis csapat a szigorú János bácsi keze alatt hamarosan megismerkedett a zenélés alapjaival és elkezdte sok évig tartó sikeres útját. Az akkor még nagyközség Tamásinak minden jelentős eseményén muzsikáltak. Jutalomutazáson vettek részt több alkalommal Csillebércen. Játszottak a Beloianisz hajón a Balatonon. Gyakori vendégek voltak a környező településeken megyénk városaiban, falvaiban. Sok-sok versenyen megmérették tudásukat. Talán a legnagyobb élményt mégis a külföldi utazások jelentették. Jártak Lengyelországban és az akkori NDK-ban is. János bácsi nyugdíjazása után, Lukács Tibor folytatta a már megkezdett utat és vitte tovább a zenekar vezetését. Ám az úttörő-mozgalom alkonyán a zenekar megszűnt. Nem múlt el azonban néhány hét sem, mire a hajdani zenészek összefogásából újra éledt a hagyomány...

Tamási Termálfürdő és Strand

Tamási Termálfürdő és Strand

A Tamási Termálfürdő Tolna megye egyik legjelentősebb fürdőhelye, a Várhegy fenyvessel borított lábánál 7 hektáros zöldterületen, ligetes környezetben helyezkedik el. Tamási a Balaton fővárosától, Siófoktól 38 km-re, a megye székhelytől Szekszárdtól 50 km-re, a 61-es és a 65-ös főközlekedési utak kereszteződésében található kis város. A termálfürdő egész évben nyitva tart, tulajdonosa Tamási Város Önkormányzata. A termálfürdő létrejötte az 1967-1969 között szerkezetkutató fúrásként létesített, majd véglegesített 2272 m talpmélységű kút 53 fokos vizének köszönhető. 2007.-től került Tamási város önkormányzatának tulajdonába és az Építő és Városüzemeltető Kft üzemelteti.

Tamásiportál

Tamásiportál

Tamási város Tolna megye észak-nyugati részén, a Somogy-Tolnai dombság területén fekszik. A Kapos folyótól nyugatra fekvő kistájegységet Kelet-külső-somogyi dombságnak nevezik, ettől keletre pedig a Sió-Sárvíz völgyéig a Tolnai-Hegyhát található. A Kelet-külső-somogyi dombság jellemzően enyhén hullámos felszínű, széles és viszonylag egyenes dombhátakkal rendelkező terület, amit jellemzően észak-déli irányú kis patakok völgyei tagolnak. A tájegységet egy markáns nyugat-keleti irányú törésvonal, a Nagy-Koppány patak völgye vágja ketté. A Nagy-Koppány völgyének legmélyebb része Tamásinál +106 mBf tengerszint feletti magasságú, míg a város déli részén a Kis-Likas hegy eléri a +247 mBf tengerszint feletti magasságot is.

Tuti menü