Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
További települések képes leírás - Tolna megye.tlap.hu
részletek »

További települések - Tolna megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: tolna-megye.tlap.hu » További települések
Keresés
Találatok száma - 37 db
Alsónyék

Alsónyék

A Sárköz Tolna megyében a Szekszárdi Dombságtól a bajai Duna szakaszig terjed: keletről a Duna, északról a Duna egykori nagy árterének Szekszárd felett, nyugat felé húzódó vonala, nyugatról pedig a Sárvíz határolta, ami Bátánál érte el a Dunát. Az első írásos emlék Sárközről egy 1459-ből származó oklevél, melyben Sárkezként említik a tájegységet. Az ártéri és ármentes teraszokból álló területen öt magyar falu: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta jellemzően református lakói alkották eredetileg a sárközinek elnevezett népcsoportot. A tájegységet, melyet egykor elöntöttek a folyók, (Sió, Koppány, Kapos) művelni csak a hozzá csatlakozó árvízmentes szintekkel együtt lehetett, így elsősorban a vízgazdálkodás, halászat jellemző a területre. A török időkben a közigazgatás rendezetlensége miatt megszűnt a vizek gondozása. Az elmocsarasodó táj eleinte védelmet jelentett a mocsárváraknak és a szigeten meghúzódó falvak népének. 1990. óta önálló Önkormányzat működik Alsónyéken 8 fős képviselőtestülettel. 2003. nyarától Bátaszék Város Önkormányzatával kötött körjegyzőségi megállapodás alapján a közigazgatási feladatokat Bátaszék Város Polgármesteri Hivatala látja el.

Aparhant

Aparhant

Aparhant község Tolna megyében, a Bonyhádi kistérségben. A 6-os főúttól 9 km-re, Bonyhád közelében, Szekszárdtól 24 kilométerre található. Szomszédos települések: Izmény, Mucsfa, Nagyvejke, Bonyhádvarasd és Majos. A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével. Apar elődjének, Apornak az első okleveles említése 1314-ből származik, ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától. A név később Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr alakváltozatban is előfordult. Innen származott Garázda Péter, Janus Pannonius költőtársa. A prépostsággal rendelkező település a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a 18. század elején a környékbeli településekhez hasonlóan német betelepülők népesítették be ismét. 1945-ben bukovinai székelyek telepedtek le a faluban.

Báta

Báta

Báta középkori eredetű falu, de már az őskorban, Krisztus születése előtt több évezreddel lakott vidék volt. A falu alsó része felett emelkedő Öreghegy teraszos sáncolása a kutatások szerint a keltáktól származik. Az itt talált cseréptöredékek, szarvasagancsból készült eszközök bizonyítják, hogy hosszú ideig lakott hely volt. Kimagasló jelentőségű itt talált keltakori lelet a szakirodalomban bátai vadkanként nyilvántartott tömör bronz szobrocska. A kelták függetlenségének Kr.e. 11-ben a rómaiak vetett véget. A Duna vonalán haladt a várakat és őrtornyokat összekötő római hadi út, melynek egy mérföldköve Báta határában került elő számos egyéb római korból származó pénzérmével, római kori téglákkal, edénytöredékekkel valamint feltehetően a rómaiak által betelepített szarmaták egyiptomi kultusz szobrocskáival usebtikkel együtt. A honfoglalás után környékünk nagyfejedelmi törzs szállásterülete, később királyi birtok volt. A honfoglaló magyarokat kísérő török nyelvű nomád nép - besenyők - telepedtek meg itt.

Bátaapati

Bátaapati

A település történetéből: "Apathi"-t, ,i középkori "monostori föld"-et 1903 óta nevezik Bátaapátinak. A település a 150 éves török uralom idején elnéptelenedett, 1730-tól a Mercy, majd az Apponyi földesúri család németországi evangélikus jobbágyokat telepített ide. A falu az 1780-as években már ezernél több lakost számlált. Az 1781. évi türelmi rendelet engedélyezte számukra egyházközség szervezését és templom építését. A kőből és téglából készült későbarokk evangélikus templomot 1789-ben szentelték fel. A 28 méter magas, sisakos tornyú, 23x13 méter alapterületű épület 600-700 személy befogadására alkalmas. Két harangja Fischer János pécsi műhelyéből való. A templomot fokozatosan és igényesen felszerelték toronyórával, orgonával; a szószékoltárt Wits István akadémiai festő művével díszítették. A 215 éves műemlék jellegű templom változatlanul őrzi eredeti berendezését, díszes karzatát. A templom karbantartásáról a gyülekezet rendszeresen gondoskodott (felújították 1820-ban, 1897-ben, 1905-ben). Az 1906-ban kitelepített németek és leszármazottaik adományaiból kicserélték a tetőszerkezetet és bevezették a villanyáramot.

Bátaszék

Bátaszék

Tolna megye délkeleti részén a Dunát kísérő ártér és a Mecsekhez kapcsolódó szőlővel beültetett dombvidék vonulata között jelentős közúti és vasúti csomópontban fekszik a 6968 lakosú kisváros. Első írásos említése a településnek 1142-ből a cikádori apátság alapító leveléből való. A ciszterciek II.Géza uralkodása idején települnek a mai Bátaszék területére felépítve itt a magyarországi ciszterci rend első kolostorát. 1441-ben Ulászló király adománylevele már mezővárosként említi Bátaszéket. A ciszterci szerzetes rend tevékenysége és a település közlekedésközponti szerepéből adódó folyamatos fejlődést csak a török pusztítás állítja meg. A hódoltság megszűntével újraéledő mezőváros az új birtokosok által idetelepített nagyszámú német telepes munkája nyomán Tolna megye egyik legjelentősebb településévé válik Bátaszék. A város számos egyházi jellegű műemlékkel rendelkezik, melyek az 56-os számú Szekszárd-Mohács főút mellett helyezkednek el...

Csibrák

Csibrák

Csibrák a völgységi dombok Kapos-folyóra néző oldalán, a Dombóvárt Hőgyésszel összekötő út mentén fekvő község. Neve írásban 1280-ból maradt fenn. Abban az időben a tolnai főesperességhez tartozott. A falu a XVI. század közepén Medvey Benedeké lett, a XVIII. század első felében pedig a terület báró Jezsenszky család birtokába került. 40-50 német család betelepülésével a falu fejlődésnek indult. A lakók földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoztak. 1851-ben a Geographiai Szótárban ezt írták Csibrákról: 'Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei szépek, szép szőlőhegye jeles bort terem.' 1925-ben a bárói birtokból 800 kataszteri holdat kiosztottak a helybeli családok között, a földhöz jutottak saját földjükön gazdálkodhattak. 1946-ban a község szinte teljes német lakosságát kitelepítették Németországba. Helyükre Békés megyéből 70, Felvidékről pedig 14 família érkezett. Az első termelőszövetkezetet 1949-ben szervezték. A villanyt 1951-ben vezették be és ugyanegyebben az évben fúrták az első ártézi kutat is. A körzetesítéskor a tanácsot majd a TSZ-t is a kurdihoz csatolták.

Csikóstőttős

Csikóstőttős

Csikóstőttős község Tolna megye délnyugati csücskében, Baranya és Tolna megye határán fekszik. A Baranyai - Hegyhát ezen a területen éri el a Kapos völgyét. A település a dombóvári kistérséghez tartozik, Dombóvártól való távolsága közúton 8 km. A községen áthalad a Bonyhádot a 611.sz. úttal összekötő közút, ami jó közlekedési lehetőséget biztosít mind autóbusszal, mind gépkocsival. Ugyancsak áthalad a községen a Dombóvár - Bátaszék vasútvonal, amelynek megállója a személyforgalomra ad lehetőséget. A teherszállítást a vasúton 4 km-re lévő Dombóvárról lehet lebonyolítani. Csikóstőttősön 1999-ben 32 vállalkozás működött, 3 korlátolt felelosségű társaság és 29 egyéni vállalkozás. 11 kiskereskedelmi üzlete volt, ebből 5 árusított élelmiszert, és 3 vendéglátóhelye volt. A többi vállalkozás kb. fele arányban a szolgáltatásban és a mezőgazdaságban működött. A mezőgazdaságban a földművelés mellett a sertéshízlalás, a csirke- és pulykanevelés jellemző. Ma is sokan találnak munkát a kaposszekcsői székhelyű mezőgazdasági részvénytársaságban, dombóvári üzemekben és a MÁV-nál. Banki szolgáltatást Kaposszekcsőn a takarékszövetkezetben vagy Dombóvár bankjaiban kaphat a lakosság...

Decs

Decs

Decs nagyközség Tolna megye dél-keleti részén, Sárköz közepén, a Dunával érintkező sarkában Szekszárd és Bátaszék között, mintegy 25x25 km-es sík, lapályos vidéken terül el. Lakosság száma:4200 fő, belterülete: 205 ha, külterülete: 9266 ha. Természeti, kultúrális és gazdasági öröksége révén Decsen a turizmusnak jelentős szerepe van évtizedek óta. Az ebben rejlő lehetőségeket felismerve az utóbbi években községünben nagyobb hangsúlyt kaptak az idegenforgalmi célú fejlesztések:ezen belül a szükséges szakembergárda biztosítása, a kínált látványosságok és egyéb szolgáltatások színvonalának emelése, a falukép javítása és a tájékoztatás magasabb szintre emelése. Decs nagyközség a dél-dunántúli turisztikai régióban Tolna megye dél-keleti részén Sárköz tájegységben fekszik. Megközelíthetőség szempontjából pozitívan hat a megyeszékhely: Szekszárd közelsége (12 km), amely a 6-os számú főútvonal segítségével van összeköttetésben Pécs és Budapest városokkal.

Diósberény

Diósberény

Diósberény nevének eredete: Diósfás berek. A Berény név feltehetően az ótörök 'berendi' névből ered, amelynek jelentése 'megadta magát'. Az országban számos Berény elnevezésű helyiség található, a diófás értelmű Diós-előtag ezek között megkülönböztető szerepű. A helyi hagyomány szerint a név etimológiája a következő: a falu közepén húzódó völgyet hajdan sűrű berek, a környező dombokat pedig majdnem tiszta diófás erdőség borította. A hely neve így eredetileg Diós Berek lehetett. A középkori források szerint a Berin változat volt használatos, magyarul Börénynek, németül Perinnek is ejtették. A falu lakóit a szomszédos községekben tokosoknak, kapcásoknak, klumpásoknak is csúfolták. Diósberény először a XI. században jutott történelmi szerephez: a falu határában gyülekezett Koppány vezér a király ellen szervezett serege. Első oklevele 1193-ból származik, melyben a székesfehérvári keresztesek tolnai birtokai között találjuk. A község neve írásban 1305-ben jelenik meg először, amikor a Szakadáti család tagjai osztoztak birtokaikon. A XIII. században egyházi birtok, egy 1298-ben kelt oklevél szerint már állt egy római katolikus temploma.

Hirdetés
Dunaszentgyörgy

Dunaszentgyörgy

Dunaszentgyörgy község Magyarországon, Tolna megyében a Duna jobb partján, Budapesttől 120, Pakstól 10, Szekszárdtól 25 kilométer távolságra fekszik. A Paksi Atomerőmű légvonalban mintegy 3 kilométerre van a településtől. Megközelítése a 6-os főútvonalon lehetséges, mely érinti a községet. A másik megközelítési lehetőség a Tolna, Fadd és Dunaszentgyörgy településeket összekötő útvonal. Dunaszentgyörgy a Dunamenti-síkságnak a Dunántúlra átnyúló részén, a Tolnai-Sárköz és a Dél-Mezőföld találkozásánál, Pakstól 10 km-re DNy-ra fekszik. A település közelében fekvő mezővárosok Paks, Fadd, Tolna, valamint a község mellett elhaladó római és középkori úthálózat nagymértékben befolyásolta a település fejlődési ütemét, és egyben bekapcsolta a térség gazdasági vérkeringésébe. Az előkerülő nagyszámú kőkori, bronzkori, keltakori, római, népvándorlás-kori, avar és Árpád-kori régészeti lelet és feltárás a település történelmi múltba visszanyúló voltát mutatják. A település ősidők óta lakottságát mutatják a Daróczy- és a Jeszenszky puszta környékén talált szemcsés agyagú prehistorikus edénytöredékek...

Fadd

Fadd

Fadd nagyközség Tolna megyében, népszerű üdülőhely (Fadd-Dombori). Fadd nagyközség két nagy földrajzi tájegység, a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárdtól északra, a faddi Holt-Duna partján. A Duna fő ága a 19. század nagy folyamszabályozása nyomán került távolabb - mintegy 5 km-re - a falutól. A környéken a földtani viszonyokból következően hasznosítható ásványkincsek, energiaszolgáltató anyagok nincsenek. Kavics, sóder, homok, agyag jelentős mennyiségben található, de ez csak a helyi és a szűkebb környék igényeit elégítette ki. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a kezdetektől fogva a mezőgazdaság jelentette a legfontosabb megélhetési forrást. Ehhez minden adottság megvan. A talaj humuszos lösz, a napsütéses órák száma megközelíti a 2000 órát, a csapadék 650-700 mm évente. A Duna ártere - ma a Holt-Duna ág, amelynek hossza 8,5 km kiegészítette a mezőgazdasági tevékenységet. A halászat, nádvágás, majd öntözés illetve napjainkban a strandolás, idegenforgalom - Dombori - jelentős jöve-delmet biztosított a lakosság számára.

Gerjen

Gerjen

Gerjen történetéből: Gerjen neve először a tihanyi apátság javainak 1211-es összeírásában szerepel: '... A szomszédos Fatod (ma Fadd) határát képező Gergyen folyó, mely kimegy a Dunából ...' 1520-ban Gergyen, majd Gerjen átkelő hely a Dunán. A település helye a mostanitól kicsit nyugatabbra volt. E tájon volt Vettle puszta, mely a gerjeni határhoz tartozott. Innen az emberek beköltöztek Gerjenbe, s a régi településüket pusztaként használták, s a temetkezési helyük is itt volt. (Még a múlt században is ide temették néhányan halottaikat.) Az 1690-es feljegyzések alapján a falut három oldalról mossa a Duna. 1720-ban 13 jobbágy és 5 zsellér családot írnak össze. Az 1728-as megyei népesség-összeírás 25 családot tüntet fel a faluban. Az Ófalut 1829-ben így jellemezték: '...Egy kevéssé dombos a fekvése, az egész falut a víz környékezi. Két utcából áll, rendetlenül és sűrűn összeépítve...' A csónak fontos közlekedési eszköz volt, mert így lehetett a legjobban megközelíteni. A házak alacsony, sárral tapasztott sövényfalúak voltak. Az ófalu-dombon - ami a vízből kivett földből épült - állott a török templom. A templomról 1752-ben azt mondták, hogy emberemlékezet óta ott állt.

Györköny

Györköny

Györköny (németül Jörging , Jerging) község Tolna megye Paksi kistérségében. Mai hivatalos német neve Jerking. A község Pakstól 19 kilométerre délre, Nagydorogtól 5 kilométerre nyugatra, Pusztahencsétől 5 kilométerre északra található. A település ősidők óta lakott volt, első említését egy vatikáni adólistában találjuk a XIII. századból. Zivataros történelme során a falu többször elpusztult, elnéptelenedett. A török hódoltság után betelepítéssel pótolták a hiányzó munkaerőt. A német ajkú betelepülőknek saját házépítési lehetőséget, saját földhöz való jogot, és hét esztendeig adómentességet ígértek. Két hullámban érkeztek ide telepesek, először Sewinkelből, Burgenlandból 1718-ban, másodjára azonban 1722-től Darmstadtból és környékéről, Hessen tartományból. Mivel a betelepülők szőlőtermesztő vidékekről érkeztek, a településen a szőlő- és borkultúra hatásukra jelentősen fejlődött. A falu lélekszáma is emelkedett, mintegy száz év alatt 246-ról (1722) 1591-re (1820). A gyarapodás később sem állt meg. A II. világháború elején Györkönynek mintegy 2500 lakosa volt...

Gyulaj

Gyulaj

Gyulaj község Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben. A település Tamásitól délre, a Gyulaji erdô déli peremén helyezkedik el. Gyulaj a 61-es és a 65-ös útról Tamási, valamint a Dombóvár-Hőgyész összekötő útról, Kurd felől is megközelíthető. A község nevével 1357-tôl találkozunk írásos emlékben. A település valaha két részből állt. Gyulán laktak a magyarok, Jováncán pedig a rácok, ahogy errefelé a török hódoltság után itt maradt ortodox vallású délszlávokat nevezték. A kettő összevonásából alakult ki a község ma használt elnevezése: Gyulaj. A mai lakosok tömör egyszerűséggel határozzák meg, pontosan meddig is tart a valamikori határ: "amíg van bor, addig Gyula, ahol elfogy, az már Jovánca". Ebben a humorosnak tűnő megfogalmazásban fontos népi tapasztalat bújik meg: a két eltérő népességű település gyulai részén a mezőgazdasági termeléssel, szőlőtermesztéssel foglakozó magyarok, Jováncán pedig a kevésbé letelepült életmódot folytató, állatartó rácok közötti életmódbeli különbség lényegét fogalmazták meg így.

Hőgyész

Hőgyész

A török időkben elnéptelenedett. Mercy gróf 1722-1746 között telepítette ide a németországi Fuldából a kézműves svábokat. Hőgyészről származik Magyarország egyik legrégibb ipari emléke, az 1733-ban létrehozott LINI-FABRIKA Textilgyár és Kékfestő Üzem. Mária Terézia idejében, 1753-ban mezővárosi rangot kap. Hőgyésznek 1838-ban 801 adózója, 243 adó alá eső háza, és iskolájának 280 tanulója volt. 1925-ben 4017 fő lakosból 3651 a katolikus, 2817 lakossal a németajkúak vannak többségben. A lakóházak száma 566. A második világháború szinte minden zsidó lakost elpusztított, majd 1946-ban 618 német családot telepítettek ki, és közel ilyen létszámú bukovinai székely és felvidéki magyar települt a helyükre. Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági és textilipari foglalkoztatás volt jellemző. Mára mindkettő visszaesett, a munkanélküliek aránya 10% feletti. A vállalkozások száma meghaladja a 200-at, melynek zöme magánvállalkozás. Jelenleg Hőgyészen működik az ország egyik legjelentősebb frottírüzeme. Hőgyész csicsói részén 54 fokos sós termálvíz került feltárásra. 1990-óta elterjedőben van a falusi turizmus vendégfogadása.

Kajdacs

Kajdacs

Kajdacs község Tolna megyében, a Sárvíz folyó közelében, a 63-as számú főközlekedési út (Szekszárd-Székesfehérvár) mentén fekszik. Õsi település, már a kelták idejében (i.e.500) lakták. Első okleveles említése 1399-ből való, amikor Zsigmond király 11 besenyőnek nemességet ad és megerősíti Nagy Lajos kiváltságlevelét. Az Anjou uralkodó idején már volt jelentősége a településnek, hiszen maga a király foglalkozott ügyével. A falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként említésre méltó, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta II. Szolimán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát. A történet életre keltése jegyében 1867-ben I. Ferenc József, ezután pedig 1916. december 17-én IV. Károly koronázási dombjához szállítottak 5-5 kilogramm földet Kajdacsról Budára, postai úton. Létezik egy 11x8 cm-es fa plakett a következő írásos fémrátéttel...

Kaposszekcső

Kaposszekcső

A község első írásos említése az 1400 évekből maradt fenn, tárgyi emléke az 1724-ből származó pecsétnyomó, melynek fő motívumát, az emberalakot jelenkori címerünk is őrzi. A népesség többsége magyar, ám jelentős a német nemzetiség is, akik kisebbségi önkormányzat választása révén a helyi közéletben is jelen vannak. Megtalálható a katolikus, az evangélikus és a metodista vallás - a községben az evangélikusok 80 fős, a metodisták 20 fős szeretetotthont is működtetnek. Az utóbbi években Kaposszekcső jelentős fejlődést tudhat maga mögött : infrastruktúrája teljes körűen burkolt utakkal, vezetékes gázzal, szennyvíz-csatornahálózattal, korszerű közvilágítással, kábeltelevíziós rendszerrel rendelkezik. Több települést érintően nyújt intézményi szolgáltatásokat : így társulási formában, német nemzetiségi oktatást is nyújtó 8 osztályos iskola és háziorvosi körzet székhelyeként működik, a Sportcsarnokban rendszeres edzést tartanak a község profi focistái. Az önkormányzat együttműködik a helyi civil szervezetekkel, azokat folyamatosan támogatja : így a sportkört, az országosan elismert hímző szakkört, valamint a környéken nagy népszerűségnek örvendő zenekart.

Tuti menü